Mi már hősök vagyunk!

Már kíváncsian vártuk a szerzők újabb játékát. A mostani történet igencsak aktuális, jól ötvözi régmúlt és a jelenkor történéseit. Sajnos egy-két feladatnál a részletekre most sem mindig figyeltünk eléggé oda, de azért előbb-utóbb rájöttünk a helyes megoldásra. A megoldások igénylik a kreativitást, és szükség van az össznépi bölcsességre, csapatmunkára is. A helyszínek közötti séták során bőven volt idő fényképezni, kávézgatni, ismerkedni a nevezetességekkel, de igaz, hogy mi már délelőtt elkezdtük a játékot. A játék befejezése különösen frappáns volt, de ezt majd mindenki megtapasztalhatja, aki eljut a célig. Igaz, csak néhány órára, de szalonikiakká – pontosabban görögökké – váltunk magunk is. Megérte... nagyon is! – Péter
Úgy terveztük, hogy rögtön reggeli után elindulunk Thessalonikibe. Hát, nem így lett. Egy zsák bolhát könnyebb összeszedni, mint kis családunkat. Még ússzunk egyet a tengerben, még vegyük meg ezt, együk meg azt. Szóval már délután lett, mire a városba értünk. Elég sok időt töltöttünk egy-egy állomásnál, de még többet is szánhattunk volna rájuk, annyi minden látnivalót kínáltak! De még aznap meg akartuk oldani! Így is este tíz lett, mire az utolsó helyre helyre eljutottunk. De nem is baj, tényleg csodaszép
meglepetésben részesültünk! – Kati
Ezt a játékot a lányoméktól kaptuk ajándékba a férjemmel a házassági évfordulónkra. Nagy örömmel vetettük bele magunkat, különösen azért, mert Thessalonikit nagyon szeretjük. A gyerekeinket több mint húsz évvel ezelőtt mi vittük oda, együtt barangoltunk az ódon falak között. Most pedig már felnőttek, és az ő segítégükkel jártuk be ismét azokat a szép helyeket! – Bea
Nagyon jót játszottunk Thessalonikiben, a végén pedig egy jó kis csattanó volt.
Hol lesz a következő játék? – Évi